Szent Gellért Magyarország első püspöke. - Szent Gellért Magyarország,Szent Gellért,Gerardo Sagredo,Giorgio Sagredo,Szent András,Püspökkút Szent Gellért,Szent Imre,Szent Istvánnak,Szent Beszteréd,Szent Gellért-hegyének,Művei Bolognában,Fogadalmi Templomban,Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi,Batthyány Ignác,Csanádi Egyházmegye,Belvárosi Plébániatemplom,Főszékesegyházi Kincstárban,Gellért Imre,Szent László, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Szent Gellért Magyarország első püspöke.

2013-09-24 10:49:17, kedd

	Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo; Velence, 980. április 23. - Buda, 1046. szeptember 24.), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország első püspöke. Emléknapját szeptember 24-én tartják. Öt évig tanult az Isola de san Giorgio maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne az a vágy, hogy szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvasgassa. Atyja, Gellért, valamikor 990-995 közt részt is vett abban a népes zarándoklatban, melyet a velenceiek Jeruzsálemben rendeztek; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő Gellért nevét vette föl. 1015 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre választották meg a mintegy 25 éves ifjút, kit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén őt ki, a quadrivium elvégzésére Bolognába küldte. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos apát halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint a Szentföldön telepedjék le. Magyarországon A zárai kereskedők egyik hajóján többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, kinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, ki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekre is használta; Franciaországban kétségtelenül az ő küldetéséből járt. Amikor azonban mintegy 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára Gellért 1023-ban remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza, ahol szent életet folytatott. A székesfehérvári Püspökkút Szent Gellért püspökkel és Szent Imre herceggel ...... ........... ..... - Szent Istvánnak 1038. augusztus 15-én történt halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt - az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes - politikai gyilkosságai miatt. Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt, hogy Endre herceget már a határon üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Budapest-belvárosi templom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a minden idegenben ellenséget látó Vata-féle pogánylázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyre vonva onnan a mélységbe lökték őket. A halála előtti estén, Diósdon megjósolta útitársainak vértanúságát, amit 1046. szeptember 24-én, a mai budapesti Szabadság híd közelében szenvedett el. Ezen a napon Gellért pogány magyarokkal találkozott össze a dunai révnél, akik a kereszténység iránti gyűlöletüktől vezetve egy kordéra kötötték, és a Kelen-hegyről a mélybe taszították a püspököt, majd a Duna partján a fejét is betörték. - Emléke: Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegyének nevezték, a nép pedig, mely Csanádon temette el a püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal s Imre herceggel együtt az egyház is a szentek közé iktatta. Szent Gellért (San Gerardo) megmaradt ereklyéit - bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában - most Velencében, egy muranói templom oltára alatt őrzik. Művei Bolognában, Prágában és Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi Templomban (a ,,Dómban") (s onnan még 3 helyen) vannak szétszórva. Fennmaradt életművét (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke. - Szent Gellért a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje. Olvasmány Link 2002 márciusában helyezték el a budapesti Belvárosi Plébániatemplom egyik kegyoltárján, a Szent Gellért püspök vértanú Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét. Csont ereklyéje az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban ...... ............ ...... ........... ....... ... - Szenté avatása: 1083. július 26-án Csanádon ,,Nem követtük a szónokok zajongásait és áradozásait, akik csak a szavak szépségét hajhásszák, nem pedig a hittitkok erejét." (Szent Gellért: Deliberatio) A mártírt először a pesti Boldogasszony-templomban - a mai Belvárosi Plébániatemplom helyén - temették el, majd testét Csanádra szállították, ahol rövid időn belül jelentős Gellért-kultusz alakult ki. A velencei származású férfi magyarországi munkássága idején elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai egyházszervezet megerősítésében, Európához fűződő kulturális kapcsolataink kibővítésében, iskolaalapítóként, íróként pedig személyesen is sokat tett azért, hogy a nyugati műveltség önálló gyökeret eresszen a Kárpát-medencében. Gellért Imre nevelőjeként a keresztény államhatalom megszilárdításában is szerepet vállalt, még úgy is, hogy a herceg később nem léphetett édesapja örökébe. E nagyszerű életpályát látva nem is lepődhetünk meg azon, hogy 1083-ban, amikor Szent László király (ur. 1077-1095) közbenjárására Istvánt és Imrét, valamint Zoárd és Benedek nyitrai remetéket is szentté avatták, Gellért is ebben a különleges kegyben részesült. A források szerint a csanádi püspök kanonizációjára körülbelül tíz nappal a Zobor-hegyi szerzetesek felemelése után, július 26-án került sor Csanádon, ahol a 14. század végéig őrizték ereklyéit. A szent földi maradványait később Murano egyik templomába szállították, kultusza azonban továbbra is jelentős maradt Magyarországon: a közvélemény napjainkban is István egyik legtehetségesebb ,,segítőtársának" tartja őt, az ország fővárosának egyik nevezetes pontja, a Gellért-hegy pedig mindmáig őrzi vértanúságának emlékét. Sepsiszentgyörgy: Szent Gellért és István király - szobor avatás ...... ..........

1 komment , kategória: vallás

Címkék: sepsiszentgyörgy, franciaországban, székesegyházában, legtehetségesebb, visszahívatását, megerősítésében, kanonizációjára, egyházszervezet, plébániatemplom, főszékesegyházi, székesfehérvári, szerzetestársai, vértanúságának, elkészíttetett, irányvonalával, segítőtársának, közbenjárására, bebalzsamozott, zarándoklatban, magyarországon, elévülhetetlen, jeruzsálemben, többedmagával, kétségtelenül, politizálásba, magyarországi, kapcsolataink, boldogasszony, kereszténység, gyűlöletüktől, kibővítésében, pogánylázadás, munkásságából, székvárosában, szállították, választották, szent könyvek, betlehemi monostorban, népes zarándoklatban, velenceiek Jeruzsálemben, arabok azonban, monostor iskolájának, quadrivium elvégzésére, zárai kereskedők, székesfehérvári Püspökkút, politika zivatarai, székesegyházában előre, magyar nemzet, húsvéti koronázást, általa vélelmezett, elégedetlen magyarok, határon üdvözölje, Szent Gellért Magyarország, Szent Gellért, Gerardo Sagredo, Giorgio Sagredo, Szent András, Püspökkút Szent Gellért, Szent Imre, Szent Istvánnak, Szent Beszteréd, Szent Gellért-hegyének, Művei Bolognában, Fogadalmi Templomban, Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi, Batthyány Ignác, Csanádi Egyházmegye, Belvárosi Plébániatemplom, Főszékesegyházi Kincstárban, Gellért Imre, Szent László,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]